2022 június elején Bécsből repültünk közvetlen Ohridba, Észak-Macedónia gyönyörű kisvárosába. A járat reggel másfél óra után landolt egy busz-pályaudvarhoz hasonlító reptéren. Beutazáshoz érvényes útlevélre van szükség, a személyigazolvány nem elegendő. A reptértől tömegközlekedés nincs, így a mintegy 10 km-es távra egy reptéri dolgozó hívja egyesével a taxisokat. Jelenlegi ára az útnak a városközpontba 700 macedón dinár.
1 macedón dinár jelenleg 6,5 forint.
A szállásunk (Kristina Apartment) kb. 7 perc sétára volt a parttól, egy újabb építésű társasházban. Ár-érték arányban megfelelő volt, 10€/fő/éj, helyszíni fizetéssel. Euróban kérték az összeget, de dinárban adtak vissza, de ez itthon is bevett szokás.
Az Ohridi-tó
Az Ohridi-tó Észak-Macedónia egyetlen UNESCO világörökségi helyszíne. A tó Európa legmélyebb és legöregebb tava. Átlagos mélysége 166 m és mintegy 5 millió évvel ezelőtt keletkezett. Nagyobb része Macedónia területén fekszik, de Albániába is átnyúlik.
A kristálytiszta vízben számos endemikus (csak itt található) faj él, mint például az ohridi lazac és a plashica nevű kis hal is, amelynek pikkelyeiből emulzió révén bevonatot képezve egy itt élő kagylóéval, igazgyöngyöt állítanak elő. A városban minden sarkon kapható az ohridi gyöngy, amely messze földön híres.








Ohrid építészete
A Balkán Jeruzsálemeként is ismert városban található a világ legtöbb egy négyzetméterre eső temploma, egészen pontosan 365. Mi csak néhány nagyobbat néztünk meg, a legtöbbet csak kívülről. A belépők egységesen 150 dinárba kerülnek. Az óvárosban macskaköves szűk utcákon sétálva az éttermek és múzeumok között Piranban éreztem magam.
A múzeumok egy része ingyenes is látogatható, mint például a papír múzeum. A hagyományos macedón építészet egyik legjobb példája a Robev-családi ház, amely ma az Ohridi Nemzeti Múzeum helyszíne.
A ma is megcsodálható, bizánci stílusú egyházi építészeti remekek még a bolgár és a bizánci időben, kisebb részük a szerb fennhatóság alatt épült. Észak-Macedóniában találta fel Ciril és Metód a ciril ABC írásjeleit. Az elsődleges céljuk az volt, hogy a Szentírást könnyebben tudják terjeszteni.
A 14. század elején megérkeztek a törökök Ohridba. Ezután hosszú időre az Oszmán-birodalom része lett a város, ennek uralma alól csak majd 500 évvel később, az 1800-as évek végén szabadult fel. A török-kor nyomait a mai napig őrzi a város.









Szt. John at Kaneo templom (Szent Jovan Kaneo templom)
Macedónia talán leghíresebb épületét Szent János teológusról nevezték el. Pontos információk nincsenek a templom építéséről, de valószínűleg a 13. században alapították. Feltűnik, hogy a templom külseje eltér a legtöbb ortodox építménytől, ennek oka, hogy Ohridban főleg bizánci stílusú épületek maradtak fenn, de építési stílusában fellelhetők az örmény jegyek is.
Jelenleg a templom belülről nem látogatható, kívülről ingyenesen megtekinthető.






Szent Klement és Pantaleon kolostor
A templomot Ohridi Szent Kelemennek, Szent Cirill és Szent Metód tanítványának tulajdonítják. Az eredeti templomot akkor építették, amikor Szent Kelemen a bolgár I. Borisz kérésére Ohridba érkezett, és helyreállított egy régi templomot (a templomon kívül ma is láthatók a bazilikák maradványai). A források szerint Szent Kelemen nem elégedett meg a templom méretével, ezért újat épített rá, és Szent Panteleimont jelölte ki védőszentjévé. Szent Kelemen újonnan létrehozott templomát liturgikus épületnek és tanítványainak óegyházi szláv és glagolita ábécére (negyven önálló és egy kiegészítő jelből álló szláv ábécé) való tanításának helyszínéül használta, így vélhetően ez Európa első és legrégebbi megszűnt egyeteme. Kelemen 916-ban bekövetkezett halála után a templomban temették el.
A templomhoz az udvar előtt kell megváltani a belépőt, így ha valaki csak kívülről akarja megnézni, akkor is ki kell fizetni a 150 dinárt, de szerintem kár lenne kihagyni.




Antik Színház
Az ókori hellén színház, melynek építését kb. Kr.e. 200 körülre datálják a szakértők, mely Macedónia egyetlen viszonylagos épségben fennmaradt ókori görög stílusú építménye. Az országban található többi ókori színház maradványa a római korhoz köthetők. Nyaranta a mai napig használják koncertekre és előadásokra.

Szent Szófia templom
Az egyik legjelentősebb bizánci stílusban épült, egykori érseki főtemplom, később mecsetként működő 11. századi Szent Szófia-templom. A templom belseje 11., 12. és 13. századi freskókat őrzött meg, amelyek a korabeli bizánci festészet legjelentősebb emlékeit képviselik. A kert ingyenesen látogatható, belépőjegy 150 dinár.


Sámuel erőd
További fontos látnivaló a város egyik jelképe, a II. Philipposz által épített, majd Sámuel cár által a 10. században kibővített fellegvár. 3 kilométer hosszan húzódó falát tizennyolc bástya és négy várkapu tagolja. Egykor a Balkán-félsziget egyik legbevehetetlenebb erődítésének számított, melyről ma fantasztikus kilátás nyílik a tóra és az egész városra.
Belépőjegy 120 dinár, ha kártyával fizettek plusz 10 dinár kezelési költséget számolnak fel.




Az erőd mellett érdemes beülni a Fort Cafe-ba, ahol kipihenhetitek a meredek emelkedőt a várost kémlelve. Vendégszeretetük jeléül itt egy helyi édességet, szirupba áztatott zöld fügét (slatko) kaptunk kóstolóként.

Hajótúra a Szt. Naum kolostorhoz
A tó partján több cég is hirdet különböző hajóutakat a tavon. Mi az Arruzzo társaság egész napos túráját választottuk 25 €-ért. Igazából nem tudom megmondani, hogy végül velük mentünk-e, mert a túra kezdetekor egy másik hajóra ültettek minket. Hiába ígértek egész napos ingyen alkoholmentes italokat és angol nyelvű idegenvezetést, ez teljesen elmaradt. A hosszabb túra nem csak a Szent Naum kolostort tartalmazza, hanem megáll a Bay of Bones-nál is, lassít Trpejca település mellett és 20 perces megállót is beiktat a Holy Mother of God Zahumska templomnál.
Bay of Bones
A történelem előtti időkben az Ohridi-tó egy cölöpökön álló településnek adott otthont, akik szó szerint a víz tetején éltek, amelyet közel 10 000 db, a tó medréhez rögzített facölöp támasztott alá. A település maradványait ezen a helyen fedezték fel. Egy víz alatti kutatócsapat 1997 és 2005 között fokozatosan feltárta őket; a múzeum a település rekonstrukciója, ahogyan a régészek szerint Kr.e. 1200 és 600 között nézhetett ki. A neve – Csont-öböl – az itt talált számos állati maradványra és töredezett edényre utal. A parton van egy kiállítás néhány ereklyéből, köztük egy lenyűgöző méretű fénykép a település alapjairól, ahogy most a víz alatt néznek ki. Belépőjegy ára dinár, ide mi időszűkében nem mentünk be, a hajó ugyanis kb. 20 percet maradt csak.

Holy Mother of God Zahumska
Szintén 20 perces megálló volt ennek a kis templomnak a megtekintése, ingyenesen lehetett bemenni a kápolnába, melyen éppen javításokat végeztek.

Szent Naum-kolostor (Sveti Naum kolostor)
A túra célja az albán határnál fekvő Szent Naum-kolostor volt, amely az egyik legfontosabb ortodox zarándokhely. A kolostort még a kilencszázas évek elején alapították, Naum Szent Arkangyalok templomaként. Az oszmánok elpusztították a 15. században. A ma ismert kolostort a 16. és 17. század között többkupolás, bizánci stílusú építményként újjáépítették ezen a sziklán.
Szent Naumot az épületben helyezték örök nyugalomra. A legenda szerint a koporsót fülelve a mai napig hallható a szívverése.
A kolostor kertjében pávák illegetik magukat, helyet kapott egy étterem is, melynek árai megegyeznek a környéken megtalálható turistás helyekkel, gyönyörű kilátással a partra. Utólag mi már a parton ennénk, ahonnan a kis hajós túrák is indulnak, nagyon hangulatos étterem bújik meg a fák között (Ostrovo). A kapitány 2 óra szabadidőt adott itt, így az ebéd mellett csak egy rövidebb sétára volt időnk. Ha valakinek nem ilyen kötött a program, érdemes a belső tóra befizetni egy hajós kirándulásra, ami elvisz a Feketre Drim folyó forrásaihoz.
Ha autóval érkezel, fizetnie kell a parkolásért a kolostor bejáratánál.








Ételek Ohridban (avagy a Balkánon)
A balkán konyhára jellemző a sok húsos étel, ezt egészíti ki az Ohridi-tó halas különlegességekkel. Vegánként az ajvár és a pindjur biztonságosan fogyasztható, akár a macedón salátával. Kifejezetten vegán ételt egyetlen étteremben kóstoltam.
Az árak az itthoni éttermi árak alatt vannak, de csak turistás helyeken ettünk Ohridban, valószínű a kis helyi kifőzdék még olcsóbbak, de hiába kerestük, nem találtunk igazán autentikus helyet.
Mi 2x ettünk a Kaneo nevű étteremben, ami egy nagyon hangulatos közvetlen tóparti hely, kilátással a Szent Jovan Kaneo templomra. Ottani viszonylatban valószínű egy drágább és elegánsabb étteremnek számít. Itt lehetett egyedül kifejezetten vegán ételt is enni (kesu sajt).
Helyi specialitás a halleves, melyet a tóban fogott lazacból készítenek. Ennek ára 190 dinár volt a Kaneo étteremben.
Macedón sör a Skopko és a Zlaten Dab. Ezek ára átlagosan 120 dinár.
Ajvár és pindjur 120-140 dinár között kapható, friss kenyérrel szolgálják fel.



Összességében nagyon klassz 3 napot töltöttünk el Ohridban. Repülőjeggyel, szállással és biztosítással együtt 86 ezer forint körül jöttünk ki per fő. Régóta tervben van egy autós Balkán-túra, ehhez kiváló betekintést nyújtott ez a pár nap és maga a város. Amennyiben el tudjuk fogadni a balkáni sajátosságokat, nagyon jól érezhetjük magunkat ebben a régióban 🙂