Szóval az egész úgy kezdődött, hogy diplomaosztó ajándékba Wizzair utalványt kaptam. Nézegettük az utakat, hova lehetne menni, és Róma volt az egyik olyan európai nagy város ahol egyikünk sem volt még. Nem szerettünk volna főszezonban menni, a város valódi arcára voltunk kíváncsiak, ha lehet minél kevesebb turistával. Ja, és minden hónap első vasárnapján a legtöbb látnivaló díjmentesen tekinthető meg 🙂 Ezért február elsején (2019) repülőre ültünk és meg sem álltunk a Fiumicino reptérig.
A szállásunk azt hiszem a lehető legjobb helyen volt, szokás szerint a Bookingon foglaltam, a neve Un Posto a Roma. Ha szerettek sétálni, nem baj, hogy a negyediken van és nincs lift, akkor ez a tökéletes szállás. A Vatikán 15-20 perc séta, az Angyalvár 8, a Pantheon 6, míg a Colossuem úgy 25 perc sétára lehetett. Egyszerűen a város hangulata vonz, hogy minél többet sétálj.
Kora délután érkeztünk a szállásra, átvettük a kulcsokat és már úton is voltunk. Első utunk a Pantheonhoz vezetett. A hatalmas épület ingyenesen látogatható. Érdemes bemenni egy pár perce, igazán különleges a nyitott teteje, amin a napfény mellett az eső is ugyanúgy beesik.




Még kívülről csináltunk néhány képet, aztán a kis utcákon át a Trevi-kútig sétáltunk. Még így februárban is hatalmas tömeg volt a kútnál, a kis érménket sem tudtuk bedobni (legalábbis aznap). Őszintén jóval nagyobb, mint gondoltam, érdemes kicsit oldalra állni, kicsit levegősebb, lehet egy picit csak csodálni a szobrokat és környezetét.

Hamar sötétedett és megéheztünk. A szállásunk mellett kiszúrtunk egy hangulatos éttermet, a 433-at. Igazi olasz vacsorát ettünk, előétel, olívás kenyér, tésztafélék és bor. Így leírni is sok, le kellett mozognunk a nagy adag ételt, ellenkező irányba, a folyó felé indultunk.


Az Angyalvár valóban nagyon közel volt, a híd elején érdemes csinálni néhány képet, ahogy az utat szegélyezik a szobrok.
A hídról elnézve látszik a Szent Péter Bazilika kupolája, egyértelmű volt, ha már itt vagyunk megnézzük este is a Vatikánt. Ahogy sétáltunk végig a bevezető úton, egyre nagyobb és nagyobb lett, majd mikor már a téren álltunk, egy bizonyos távolságból eltűnni látszott a kupola. Egy ideig sétálgattunk a téren, majd elindultunk haza.




Szombat reggel korán keltünk, időpontunk volt a Vatikáni Múzeumokba.
TIPP: Még itthonról online foglaltam le a jegyeket, így plusz 4€ díjat számolt fel, de kihagyhattuk a sorban állást, ami már 8.40-kor is több, mint másfél óra volt.
Ja és szakadt az eső. Egész szombaton. A múzeumba lehet váltani kedvezményes jegyet 25 éves korig, diákok számára. Belépés után az első emeletre kellett mennünk, ahol egy automata beolvasta a QR kódunkat és kiadta a jegyeket. A benti túra körülbelül 3 órát vesz igénybe, végig a Sixtus kápolna irányt kell figyelni. Leírhatatlan mennyiségű értéket őriznek bent, ha mindent valóban figyelmesen végignéztünk volna, talán még mindig ott lennénk 😀 . Számomra az egyiptomi terem tetszett a legjobban, illetve érdemes minden teremben a mennyezetet is figyelni. Lélegzetelállító. A túra vége a Sixtus kápolna. Itt nagyon komolyan veszik, hogy tilos fényképezni és hangosan beszélni. Érdemes vinni magunkkal egy leírást a festményekről, mert könnyen bele lehet keveredni, éppen melyik mesterművet csodáljuk. A kápolna után igazából néhány rövidebb terem van hátra és a posta.












Aznap már nem volt nyitva a Bazilika, így az eső ellenére elindultunk vissza a városba. A Haza Oltára épületébe mentünk, ez maga ingyenes, majd 5€-s áron fellifteztünk a tetejére, ahonnan egész Róma látható, de sajnos annyira rossz volt az idő, hogy alig láttunk valamit. Innen 20 perc alatt elsétáltunk újra a Trevi-kútig, ahol végre sikerült bedobnunk a pénzérmét, biztosan visszajövünk Rómába 🙂




Vasárnap a hónap első vasárnapja volt, így korán indultunk a Forum Romanum, Palatinus és Colosseum hármas felé. Ha nem lehet online foglalni jegyet, akkor érdemes a Forumnál kiváltani a kombinált belépőjegyet. Kicsi a sor, gyorsan be lehet jutni. Innen fel lehet mászni majd a Palatinusra és onnan átmenni a Colosseumhoz. Sajnos még meglévő jeggyel is közel fél órát kellett sorban állnunk, hatalmas a tömeg. Bent szerencsére eloszlanak az emberek, de esőben kevésbé volt élvezhető számomra. Érdemes 2-3 órát szánni erre a programra.










Mielőtt a Vatikán felé indultunk beültünk ebédelni az első esti vacsora helyünkre. Este azért kellemesebb volt, rajtunk kívül nem nagyon voltak vendégek és így kicsit feszélyezve éreztem magam, de ebéd menüt tudtunk enni, 14 € / fő áron. Előételt, vizet, üdítőt, főételt és desszertet is kaptunk ezért az árért.

A Szent Péter Bazilika ingyenesen látogatható, körülbelül 1-1,5 órás sorban állással kell számolni. De abszolút megéri! Sosem láttam még ilyen hatalmas, pompás templomot. Ha valaki meg szeretné mászni az 532 lépcsős kupolát oldalt tud jegyet vásárolni. Ha végig gyalog menne, 8 €, az első 200 fok pedig lifttel is elérhető, 10 € összegben. Szerintem abszolút nem éri meg befizetni a liftre, mert az elején széles lépcsőfokok vannak, könnyen megjárható. A neheze a vége felé jön. Egyirányú így nem gondolhatod meg magad. Viszont ha egyszer felérsz…:) kihagyhatatlan panoráma tárul elénk.




Aznap az Angyalvár is díjmentesen látogatható volt, de mikor megláttuk a sort, elment tőle a kedvünk, hisz aznap már legalább 2 órát várakoztunk. Így ismét csak kívülről néztük meg, de most először sütött rá a nap.



TIPP: mindenképp egyetek Tiramisut a TWO Sizes nevű picike helyen. Valami isteni! Mi az epres és a mogyoróvajas verziót kóstoltuk.

Hétfőn már csak visszamentünk a Termini állomásra busszal (1,50€ a vonaljegy), ahol Terravision transzeferbusszal mentünk ki a reptérre, ezt szintén online foglaltuk le itthon, oda-vissza kettőnknek 18 € volt. A reptér hatalmas, de könnyen ki lehet rajta igazodni. Két menüt ettünk kint, 10 €-ért üdítővel, szendviccsel/pizza szelettel és desszerttel.

