2023 márciusában 16 napos útra indultunk Costa Ricába. Az utazás tervezéséhez kevés magyar nyelvű infót találtam, azt is szétszórtan, így előre is elnézést kérek, lehet az írásom szájbarágós lesz néhány helyen, de igyekszem a lehető legrészletesebben leírni a tapasztalatainkat, hátha valakinek pont az itt olvasott infók lesznek segítségére, hogy egyedül is el merjen indulni ebbe a csodaországba.
Hasznos tanácsok, fontos tippek Costa Ricai utazáshoz:
- Amerikai típusú csatlakozó szükséges a konnektorokhoz.
- Személyi nem elég, útlevéllel lehet csak beutazni. Vízum magyar utazóknak nincsen max. 90 napos turista célú beutazásnál. A konzuli szolgálat honlapján mindig tájékozódjatok a beutazási szabályokról.
- A csapvíz mindenhol iható. Ahol mégsem, ott ivókutak vannak kitéve
- Kötelező oltás nincs
- PET palackot, műanyag zacskót egyetlen nemzeti parkba sem lehet bevinni. A bejáratnál ellenőrzik és kidobják, ha mégis találnak a táskádban. Ha van benne valami, akkor is.
- Wi-Fi mindenhol van, de ha nagyobb biztonságot, szabadságot ad, mi az Airalo appon keresztül vettünk e-SIMet (LIZA0830 kódom van, ha használnád, neked is és nekem is 3$-t ad vásárláshoz)
- Sötétedés után nem ajánlott vezetni. Viszont autót mindenképp érdemes bérelni, nemzetközi jogosítvány nem szükséges. (Erről írok majd részletesen)
- Az angollal is lehet boldogulni, főleg a turistás helyeken
- Nagyon drága ország. Szinte mindenhol lehet fizetni kártyával. Hivatalos fizetőeszköz a Costa Rica-i colón (CRC). Nem érdemes Magyarországon váltani, a colónt és a dollárt is elfogadják. Eurót csak a váltáshoz érdemes vinni. Pénzváltó csak a reptéren van, de ott csak minimális összeget érdemes váltani, a nagyobb városokban hivatalos bankba kell bemenni. A Banco Nacional de Costa Rica jó választás.
- Amikor mi kint voltunk 1 Ft 1,55 CRC-nek felelt meg (de az éttermek, belépők, szuvenírek mind dollárban vannak megadva). Colónt a parkoláshoz, a közúti fizetőkapukhoz és a boltban használtunk. A boltban elfogadják a dollárt, colónt adnak vissza, jó váltásban. Ha nem találtok bankot, ez is opció helyi fizetőeszközt váltani. Ha taxiztok, ott colónt kérnek, de a fővárosban működik az Uber, sokkal jobb áron.
- Az időeltolódás -8 óra nyári időszámítás szerint (ott már nem állítanak órát)
- Kommunikálni minden szállással WhatsAppon tudtok, utazást a Waze-ban érdemes tervezni, kivéve Monteverdében (erről is írok majd részletesen).
- 99%-ban a WC papírt a szemetesbe kell dobni (nem elég jó a csatornahálózat).
- Bárhol fürödhetsz a tengerben, nincs sehol privát partszakasz.
- Törvénytelen vadállatokkal egy képen szerepelni
- Nemzeti ételük a Gallo Pinto. Babos rizs. Minden helyi étel alapja
Utazás
Mikor érdemes Costa Ricába utazni? Ez volt az első komolyabb dilemmánk az út tervezése során. A száraz évszak az ország nagy részén november végétől április végéig tart, de a Karib-térségben igazból mindennap esik valamennyit az eső. Costa Ricába nem olcsók a repjegyek, a száraz évszakban még drágábbak. Mi relatíve későn is vettük, illetve mindenképp Európából szerettünk volna közvetlen repülni, Amerika érintése nélkül. Ehhez mi az Edelweiss légitársaságot választottuk, Zürichből 12,5 órás közvetlen járattal San Joséba. Az Edelweiss a Swiss légitársaság kifejezetten nyaralós kistestvére. A feladott bőrönd az alapjegy árát képezi, 2x-i étkezéssel. Jó átszállási időkkel mindkét irányba, nagyon ajánlom.
Autóbérlés
Az autóbérlés, mint minden meglehetősen drága kint. Mi a 16 napra 1.774 USD-t fizettünk full biztosítással, egy Geely SUV modellre. Kint 3 féle biztosítást tudsz kérni az autóhoz. Az alap állami biztosítás (mint nálunk a kötelező biztosítás, itt is kötelező), aztán jön az önrészig terjedő biztosítás, ami nekünk magyaroknak szintén kötelező (csak speckó amerikai szuper hitel kártyákkal váltható ki) és a harmadik, ami a full biztosítás. Ezt nem kötelező választani, de ha ez nincs, te fizeted a másik autójában keletkezett kár 20 %-át, akkor is, ha nem te vagy a hibás (pl. parkoláskor beléd megy). Minket ez annyira megkavart, hogy inkább kértük ezt is, fő a biztonság Közép-Amerikában.
Ezenfelül van 1.000 USD deposit, amihez hitelkártyát kérnek, de amint visszavittük az autót, rögtön fel is oldották, nem nagyon nézték át a kocsit, csak legyen tele a tank és ne legyen látható sérülés.
Autót az eddigiekkel ellentétben nem a nagy nemzetközi cégektől, hanem helyi cégtől az Adobe Rent a Car cégtől béreltünk, emellett még a Vamos 4×4 cégről is jókat olvastunk. Ajánlom a helyi szolgáltatókat, rugalmasak és több telephelyük is van országszerte. Ha a twoweeksincostarica blog weblapjáról indítod a foglalást, 10% kedvezményt kapsz a végösszegből.
A településeken 40 km/h a megengedett sebesség, iskolák környékén 25-re csökken. Országúton 60 és 80 km/h, tábla és útfestés mindig van. Autópálya nem igen van, de a 27-es és 32-es út nagyjából annak számít, néha 90-el is lehet menni. A 27-es úton sok fizetőkapu van, a 32-es tele van építkezésekkel, emiatt lassú a haladás. Az 1-es és 4-es út szuper, illetve a Fortunai 142-es és a karibi 36-os út is jól járható. Az Irazú vulkánra a 219 visz fel, hibátlan minőségű, de kanyargós és 3400 m magasra megy fel, nagyon meredek. A Monteverdei 606-os út összességében oké, de néha egyszerűen hiányzik a burkolat 😀
Az útiterv
1600 km-t vezettünk, 8 szállásunk volt a 16 nap alatt.
1 éjszaka San Ramón, mert La Fortunába már nem értünk volna sötétedés előtt
3 éjszaka La Fortuna, Arenal vulkán
2 éjszaka Monteverde régió, Santa Elena
2 éjszaka Manuel Antonio, Csendes-óceán
1 éjszaka San José elővárosa, Irazú vulkán
2 éjszaka Tapirus Lodge, Braulio Carrillo Nemzeti Park
4 éjszaka Puerto Viejo, Karib-tenger
1 éjszaka San José, autó visszavétele, felkészülés a hazaútra
La Fortuna
Az egyik legjobban várt megállónk már az út elején eljött. Az első éjszakát San Ramónban töltöttük, San José és La Fortuna között. Sötétedés előtt nem értünk volna el Fortunáig, így másnap reggel korán útnak tudtunk indulni.
Bogarin Trail
A szállásunk elfoglalása előtt a Bogarin Trail magánparkba vettünk belépőt. A jegy egész napra szólt, többszöri belépéssel, guide nélkül 15$, vezetett túra 45$ lett volna. A parkból két kilátópont is van az Arenal vulkánra. A séta alatt békákat, madarakat és lajhárt is láttunk, már első nap.






Ebéd után sétáltunk még egyet a parkban, mert a szállásunkat csak 3-tól lehetett elfoglalni. A parkhoz tartozik egy kis kávézó is. Csak kulacsot lehet bevinni, amit meg is lehet tölteni bent.
Szállásunk az Arenal Roca Lodge volt, közvetlen a vulkánnal szemben, páratlan kilátással, reggelivel. A 3 éjszaka 315 USD-ba került.

Arenal Vulkán Nemzeti Park
Az első teljes napunkon a nemzeti parkot fedeztük fel. Fortunát elhagyva kb 10 percet kell autózni, jól jelzett irányba. A belépőjegy 15 USD + 13% VAT (a legtöbb belépőjegy ára nettóban van megadva, fizetéskor lesz teljes az összeg). A bejárattól még kb 650 m-t lehet autózni. A parkolóból két túraútvonal indul. A kilátóig el lehet menni autóval is, de gyalog is kellemes, max 10 perc. Majd vissza a parkolóba, és elindulni a másik útvonalon, amely a korábbi kitörési lávamezőig vezet. Ez körülbelül egy 2 órás körtúra. A vulkán maga nem látogatható, így a nemzeti park és a többi, magán park is csak a hegy lábáig vezet. A belépőjeggyel eredetileg látogatható a nemzeti park túloldala is, ahonnan a vulkáni tavat lehet megnézni, de ez az ösvény zárva volt.





A szálláson egyébként a nemzeti park helyett az Arenal Natura Ecological Park-ot ajánlották, de végül maradtunk az eredeti tervnél.
Titokú Hot Springs
La Fortuna a vulkán fűtötte termálvízről is híres. A Tabacon Hotel mellett, ahol rengeteg autó áll az úton, le lehet sétálni a folyóhoz és ingyen fürdeni a forró folyóban. Mi a nászutunk miatt megengedtünk magunknak egy kis extrát, és a számos napijegyet kínáló Hotel&Spa közül választottunk egyet. A Titokú nem hotel, csak a termálvizes medencék vannak, emiatt az ára is kedvezőbb és kevesen is vannak. 27$ / fő a napijegy, törölközővel és szekrénnyel.




Mistico Hanging Bridges Park
A Fortunától 11 km-re található parkba előre kell jegyet foglalni. Mi nem kértünk guide-ot, ezt utólag sajnáljuk, mert sok érdekes dolgot meséltek a parkról, az állatokról és növényekről. A belépő ára 30,24$ fejenként. Az út végig kiépített betonos, 15 híddal, amiből 6 függőhíd. A legnagyobb 97 m hosszú.





La Fortuna vízesés
A Mistico Park után meglátogattuk a La Fortunat vízesést. A belépőjegy tartalmaz egy orchidea kertet is, ami most hatalmas csalódás volt, egyetlen növény sem volt kinyílva. A vízeséshez 530 képcsőfok vezet le, amin vissza is kell mászni. Lent a patakban lehet fürdeni, de ennek már hideg a vize. Jegyet előre nem kell foglalni, 18 USD / fő. A parkban található étterem nem drágább, mint máshol a városban, érdemes ott enni egyet.

Tenorio Vulkán Nemzeti Park
Reggeli után továbbindultunk Monteverde felé, de előtte útba ejtettük a Fortunától kb 70 km-re található Tenorio Vulkán Nemzeti Parkot. Az út nagy része könnyen járható, jó minőségű utakon, kivéve egy kb 15 km-es szakasz, ahol alig van út. Ez a hivatalos útvonal minden GPS és a táblák szerint is. Fent a parkolásért fizetni kell, 2000 colón (kp-ban). A belépőjegy 12$ + 13% VAT. A park bejáratától egy 3.5 kilométeres túraútvonal vezet addig a pontig (El Tenidero), ahol a két kisebb folyóból, egy világoskékből és egy barnásból megszületik a Rio Celeste. A folyóban fürdeni nem lehet a mérgező ásványi anyagok miatt. A park legfőbb látnivalója a Rio Celeste vízesés körülbelül félúton található. Nagyjából 500 lépcsőfokot kell lesétálni a vízeséshez, majd innen vissza is. Fotózni lent nehéz a tömeg miatt, de a lépcsőkről jó fotókat lehet készíteni.






Monteverde
A Tenorio Vulkán Nemzeti Parkból Monteverde felé vettük az irányt. Amikor ide útvonalat terveztek, nagyon kell figyelni, hogy ne a GPS szerint leggyorsabbnak ajánlott úton menjetek, hanem az 1-es útról csak a 606-os útra térjetek rá egészen Santa Elena városig, ami Monteverde központja. Ez az egyetlen út, ami végig aszfaltos. Sajnos itt is hiányzik egy-két helyen az útburkolat, de ezek még kikerülhetőek 4×4 autó nélkül is. Santa Elena városában az El Nido Lodge nevű helyen laktunk. A két éjszaka reggelivel 82 USD volt. A főúton helyezkedett el, benzinkút, élelmiszerbolt a közvetlen közelében volt, a belváros éttermekkel kb 1,5 km. Járda végig van, parkolni nehéz.
Tipp: Ajándékokat Monteverdében érdemes vásárolni, olcsóbb, mint máshol.
A Café Monteverde kávézót nagyon ajánlom. A saját kávéjukat kínálják, isteni péksütikkel, széles vegán kínálattal.
Santa Elena Cloud Forest Reserve
Monteverde régió a felhőerdőkről híres. A térség leghíresebb parkja a Monteverde Cloud Forest, de mi az autentikusabb, Santa Elena Cloud Forest Reserve-t választottuk. Az út nagyon meredek, nehezen járható, de még ide is fel tudtunk jönni 4×4 autó nélkül. A parkban 5 túraútvonalon lehet csodálni a köd erdőt, a betonos úttól a komoly erőnlétet igénylő ösvényig. Mi 3 utat jártunk be, madárpókon kívül nem sok állattal találkoztunk, de a növényzet gyönyörű volt itt, végre láthattunk természetes környezetben kinyílt orchideákat. Bármilyen idő is van a városban, itt biztosan hideg, nyirkos lesz az időjárás. Zárt cipő és esőkabát mindenképp ajánlott. A belépőjegy 9500 colón / fő. Szerettünk volna vezetőt foglalni, de már nem volt szabad időpont aznapra.








Café de Monteverde kávéfarm
A kávéfarm és a kávézó nem egy helyen található, erre figyelni kell. Monteverdeben Google Maps-et érdemes használni, főleg, ha ide is el akarunk látogatni. Csakis a 606-os úton közelítsük meg a farmot, a Waze által ajánlott útvonalon nem lehet sima személyautóval közlekedni. A túra 35$-ba került fejenként, kb 2 órás program. Részletesen bemutatták a kávé múltját, a termesztését, sok érdekességet mesélnek a Costa Ricai viszonyokról. A túra végén kóstoló 5 féle kávéból. A „natural” és a „honey roasted” nagyon különleges. Ajánlom, hogy itt vásároljatok kávét, ennél autentikusabb ajándékot nehéz vinni. Costa Ricáról általában amúgy is a kávé jut eszükbe az embereknek, pedig világ viszonylatban csak 1% kávé származik innen. 2017-ig csak Arabica típusú kávét szabadott termeszteni az országban, így az itt árult kávék is mind azok.






Manuel Antonio
A hegyekből Quepos felé vettük az irányt. A szállásunk a Casa Gerlado volt, közvetlen a főúton. Két éjszaka vegán reggelivel 146 USD volt. Egyetlen hibája, hogy a parkolás csak az utcán megoldott. A Csendes-óceán partján fekvő város igazi turistaparadicsom. Mindenhol éttermek, ajándékboltok. A Falafel Bar nevű helyet kifejezetten ajánlom, többször is ettünk itt. A szállás másik nagy előnye volt, hogy a helyi járat szinte a bejáratnál állt meg, így könnyen eljuthattunk a nemzeti parkba és a tengerpartra is, anélkül, hogy a parkoláson kellett volna aggódni.

Manuel Antonio Nemzeti Park
Területileg a legkisebb nemzeti park az országban, de varázslatos, ahogy a tenger találkozik az esőerdővel. A parkba előre kell jegyet venni a SINAC oldalán, névvel és útlevél számmal. A parknak nincs saját parkolója, emiatt elég káosz a bejutás, ha autóval megyünk. Szerencsére egészen Queposból negyedóránként jár körjárat a parkig. A viteldíj 410 colón, a sofőrnél kell fizetni. A megállók csak úgy nagyjából vannak kitáblázva, de ha meglátod a buszt, integess és megáll.
Talán ebben a nemzeti parkban találkoztunk a legtöbb turistával, illetve rengeteg túravezetővel. Itt tényleg nem érdemes sajátot fogadni, mert annyian vannak, hogy csak oda kell állni a nagy csoportokhoz, ahol mindenki megáll. A majmokkal vigyázni kell, lopkodnak és egyáltalán nem félnek az embertől. Cserébe pár lépés távolságból lehet őket figyelni. A park területén természetesen lehet fürdeni a tengerben, utána pedig vannak zuhanyzók.
Fontos: a park bejáratánál hideg vizet árulnak PET palackban. NE vegyetek! 2 lépéssel arrébb a parkőrök átnézik a táskát, és minden egyszer használatos műanyagot kidobnak. (Ha tehetitek, amúgy is mindig legyen nálatok kulacs)







Mangrove erdő esti hajótúra
A szállásadónk Michael ajánlotta ezt a programot. 50 dollárért fejenként elintézte, az interneten 65$ körül van. A Macha Tour nevű céggel mentünk, este 6-kor indult a program, 2 órát hajóztunk. A túravezetőnk nagyon szuper volt, kígyókat, békákat, leguánokat és denevéreket mutatott. De a sötétben egy lajhárt is kiszúrt a fa tetején.
Irazú Vulkán Nemzeti Park
Az óceán felől hosszú utunk volt, ezért egy köztes szállást kerestünk egy éjszakára, közel az Irazúhoz. A szállás borzasztó volt (Hotel Villa Zurqui), de legalább olcsó 😀 35 USD kettőnknek reggelivel, ami viszont tényleg ízletes volt.
A vulkánra előre kell jegyet venni a Manuel Antonio Nemzeti Parknál működő módon, a SINAC oldalán. Helyszínen még parkolást kell fizetni (2500 colón), amit kihajtáskor ellenőriznek. Az Irazú Costa Rica legmagasabb vulkánja. Az egészen a kráterig vezető 219-es út nagyon jó minőségű, de nagyon meredek. A nagy parkolóból 1 túraútvonal indul, ahol több kráter(tava)t lehet megnézni. A bejárattal szemben indul felfelé egy meredek út (különösebb jelzés nélkül), amit mi derekasan bevallom, nem vállaltunk be gyalog, kocsival indultunk neki. Egy helyen nagyon necces volt, de végül fel tudtunk menni. Fent van a legszebb kilátás, kocsival vagy gyalog, de mindenképp menjetek fel. Nekünk 10 órára szólt a jegyünk, de be tudtunk menni korábban. Aki teheti, akár még korábbra is menjen, állítólag akkor tisztább az ég, és akár a Turrialba vulkánig is ellátni, ami 2019-ben tört ki utoljára.












A vulkán túra után sétáltunk egyet Cartago városában, ami 1574 és 1824 között az ország fővárosa volt. Az egyik fő látnivaló a Las Ruinas de la Parroquia, amit több földrengés is elpusztított, a legenda szerint ködös éjszakákon egy fejetlen pap szelleme látható a romok közt. Amit még mindenképp érdemes megnézni a Basilica de Nuestra Senora de Los Angeles, a romoktól csupán 10 perc séta. A földrengések a templomot sem kímélték, restaurálása 1924-ben fejeződött be.





Tapirus Lodge az esőerdő közepén
Cartago városa után a Braulio Carrillo Nemzeti Park felé vettük az irányt, amit végiszel a 32-es út. Innen közvetlen érhető el a Tapirus Lodge, ami egy kalandpark és szállás a dzsungel közepén. Két éjszakát töltöttünk itt, reggelivel 192$-ért. A kalandpark kívülről is látogatható, de szerintem nagyon drága. Fő attrakciója az esőerdőben húzódó libegő, ami egy 70 perces program. 53$ fejenként. Szállóvendégként egy jeggyel korlátlanul használhattuk. (9-14 óra között üzemel, úgyhogy ez amúgy max napi 2 menet). Emellett zipline pályákra is be lehet fizetni, szintén 50$ körül / fő. Elszigetelt helyen van, a parkhoz tartozó étteremben lehet ebédelni, vacsorázni. Első éjszaka részt vettünk egy éjszakai sétán. Ennek ára 22 USD fejenként. A szabályzat szigorúan tiltja, hogy du 5 után sétáljunk az ösvényeken, illetve a nagy erdei túrát legkésőbb 1 órakor lehet elkezdeni és külön be kell jelenteni a recepción. A szállások mellett orchidea udvar és pillangó kert is van. De mentett hüllők és lajhárok is vannak a parkban, ahol egyik reggel egy tapírt is volt szerencsénk látni. 2007 óta ez az egyetlen nőstény él a parkban, így igazán nagy szó volt, hogy láthattuk.









Cahuita / Puerto Viejo
Az utazásunk végén 4 éjszakát töltöttünk a Karib-térségben egy csodálatos szálláson. A Villas Pina-t mindenkinek jó szívvel ajánlom, még a kicsit húzós ára mellett is. Reggelivel 791 USD-t fizettünk érte. A tulaj Eric nagyon kedves, segítőkész. Ajánlott programokat, éttermeket, titkos kis ösvényt egy aranyszínű partra, illetve biciklit is tudtunk bérelni tőle, fejenként 8$-ért. A hatalmas udvaron medence, kerti tó, kakaófák, békák, gekkók, kutya-macska és egy tinédzser lajhár, JJ is él. Puerto Viejo kb 2,5 km-re fekszik, Cahuita 18 km-re. A tengerpart személy szerint nekem sokkal jobban tetszett Manuel Antonionál, itt sokszor volt algás, és nagyon hullámzott, a legtöbb helyen úszni nem is szabadott, csak a part közelében fürdeni. A szállásunk közvetlen közelében a Playa Negra feküdt, ami fekete homokjáról híres.



Cahuita Nemzeti Park
A legolcsóbb nemzeti park, amiben jártunk Costa Ricán. Két bejárata van, mi a Puerto Vargas bejáraton mentünk be, közvetlen a 36-os útról. Itt fizetni kellett a belépésért, 5 USD +VAT, de cserébe volt őrzött parkoló. A városi felőli bejáratnál nincs kötelező belépő, csak adomány, de nincs parkoló. A parkba főként helyiek járnak, hisz Cahuita városnak, nincs saját strandja, csak a nemzeti parkon belül. A két bejárat egy 7,5 km-es túrára fekszik egymástól. Kezdetben pallókon kell sétálni, aztán átvált néha tengerparti, néha igazi buja dzsungel túrára, fürdeni itt is mindenhol lehet, de a part sokszor ezt nem tette lehetővé.







Jaguar Rescue Center
Az országban több állatmentő központ is üzemel, nekünk itt fért bele a programba, de mindenképp ajánlom, hogy legalább egy ilyen helyre látogassatok el. Az államtól nem kapnak semmilyen támogatást, a belépőjegy maga az adomány. Fejenként 24$, 15 fős csoportokba osztanak, és egy önkéntes kalauzol végig a parkon. Napi két turnus indul, 9:30-kor és 11:30-kor. Ha nem veszel online jegyet, legalább 20 perccel előtte érkezz. A mi vezetőnk Max volt Amerikából, aki rengeteg érdekes infót osztott meg a costa ricai állatvilágról. Napi átlagosan 3 állat kerül be hozzájuk, akiknek több, mint 90%-át sikeresen vissza tudják engedni a vadonba. Az ország törvényei szerint vadállattal nem kerülhetsz egy képre, itt is nagyon kell erre figyelni. A shopban olyan árak vannak, mint kint a városban, ezzel is segíteni lehet nekik.


Cacao Trails Tayku
Eredetileg a Nortico Cacao Farmra foglaltunk túrát, de végül az út hossza miatt közelebbi farmot kellett keresnünk. Véletlenül, útközben láttuk meg ezt a helyet. Este foglaltuk, és másnap 10 órára már mehettünk is a programra. 2 órás túrát kértünk, rajtunk kívül nem voltak, így 25$-ért fejenként privát túrát kaptunk. A kakaó farmon bemutatták Costa Rica jellegzetes növényeit, néhány gyógynövényt, megkóstolhattunk 5 féle banánt (Costa Ricán 23! különböző fajtájú banánt termesztenek), friss maracuját, kicsi betekintést nyerhettünk a helyi törzsek szokásaiba. A kakaó termesztést lépésről lépésre elmagyarázták nekünk, majd megcsinálhattuk a saját csokinkat. Teljes mértékben ajánlom ezt a helyet, sok érdekességet tudtunk meg általuk.






Étkezés Costa Ricában
Amióta vegán vagyok, nem utaztunk Európán kívül, így kiváncsian vártam, hogy hogy fogom majd megoldani az étkezéseket. Costa Ricában ez egész könnyű volt. Sok friss gyümölcsöt ettünk, a babos rizs mindenhol elérhető volt, mellé sweet plantain-t (ennek nem tudok magyar nevet adni – édes sült (főző)banán) tettek, de sokszor voltak avokádós fogások. A turistásabb helyeken az étlapon jól láthatóan jelölve voltak, de vegán éttermek is vannak. A HappyCow nagy segítség volt. Egy egy éttermi ebédünk olyan 30-45 $ között volt. Kicsit olcsóbb helyek a soda-k, helyi kifőzdék. A tipikus costa ricai reggeli nem tartalmaz húst. Gallo Pinto, főzőbanán és tojásrántotta. A konyhájuk az európai és amerikai ételek kombinációja, de a Karib-térségben sok jamaicai él, nagyon finom ételeket kóstoltunk, csak nagyon csíptek.
Éttermek, amiket jó szívvel ajánlok: El Jardin de Frida (La Fortuna), Taco Taco (Monteverde), Café Monteverde, Falafel Bar (Manuel Antonio), Varuna (Manuel Antonio, vegán hely), Rios Vegan Food (Puerto Viejo – vegán pékség), Aroma Coffee Bar (Cahuita), El Avion (Manuel Antonio – egy régi repülőgép)

Vissza a fővárosba, indulás haza
Nem akartunk kapkodni, így Cahuita után visszaindultunk San Joséba, hogy elfoglaljuk a szállásunk és visszavigyük az autónkat. Utolsó éjszakára az Isla Verde Hotelt választottuk, reggelivel 83$-ért. A hotel modern volt és kényelmes, közvetlen az Amerikai Nagykövetség mellett. Sétálni nem mentünk, nem volt egy bizalomgerjesztő környék, így a főváros felfedezése nekünk kimaradt, amit abszolút nem bánunk, hiszen a természet miatt utaztunk idáig.
Nem véletlen a mondás – Pura Vida (Tiszta élet) – Costa Ricában. A 16 nap során annyi csodát láttunk, rengeteg inger ért minket. Ha lehetne már ma indulnék vissza, pedig csak pár napja értünk haza, mikor írom ezeket a sorokat. Ebben a kis országban olyan természeti adottságok vannak, amit innen Európából elképzelni is nehéz. Magyarországról nem egy népszerű, szokásos desztináció. Drága, messze van, nem annyira híres, de higgyétek el, egyszer ezt az országot látni kell. A lehető legjobb nászút helyszín volt, amit választhattunk.
