2019 márciusában hosszas várakozás után végre útnak indultunk, Thaiföldre. 2017-ben jártam már Indiában, akkor is vonzott Ázsia. Akkor szervezetten, csoportban utaztunk, de most teljesen önállóan indultunk, ehhez sok-sok olvasásra, tájékozódásra volt szükség, ami nagyon megérte. Mindent sikerült megnéznünk, átéltük az igazi thai életérzést. Az ország gyönyörű, az emberek nagyon kedvesek, mosolygósak. Megpróbálom leírni a tapasztalatainkat, ami remélem nektek is segítségetekre lehet majd.

Repülés

Sokat gondolkodtunk, hogy mi legyen a fő szempont a repülőjegy kiválasztásánál. Az ár vagy a kényelem és minőség. Nálunk most inkább a kényelem döntött, de hozzátartozik az is, hogy nem Bangkokból jöttünk vissza, hanem Phuketről. Az Ukraine International Airlines gyakran üzemeltet járatot Budapestről – egy kijevi átszállással – Bangkokba akár már 90-100 ezer forint körül, de a tengerpartra nem repülnek. Mi a Qatar Airways járatait választottuk, hogy különböző géptípusokat tudjunk kipróbálni és, hogy megnézzük Katart is. Így a visszaúton 19 óránk volt a két gép között, felfedeztük Dohát. Erről kicsit később fogok mesélni. Nekünk volt egy keretünk, amennyit a repülőjegyért tudtunk fizetni, ebbe ez belefért, így a plusz városnézést és az 5*-os légitársaságot választottuk, nem bántuk meg 🙂

Első nap Bangkokban

1 baht = 9 forint

Kicsivel 13 óra (helyi idő szerint, ami nyári időszámításkor 5 órával később, mint itthon) után érkeztünk a Suvarnabhumi reptérre. Még a repülőn ki kellett töltenünk egy beutazási nyomtatványt, amit az útlevél ellenőrzés során elvettek tőlünk, csináltak egy fényképet, kaptunk egy pecsétet és mehettünk is. Magyar állampolgárok 30 napig vízummentes az országban tartózkodni. Az ellenőrzés után vettük meg a thai turista SIM kártyát, melyet mindenképp ajánlok. Ott ki is cserélik nektek a kártyát, ellenőrzik, hogy működik-e.Korlátlan internet volt hozzá, mi a 15 napig érvényes ajánlatot választottuk, 599 bahtért. Amikor mi kint voltunk kereken 9 forint volt 1 baht, így könnyen tudtunk váltani fejben is. Itt még nem váltottunk pénzt, mert olvastuk, hogy érdemes a “pince” szinten váltani, nagyon jó árfolyamon. Bent is találtok lila és zöld váltókat, de szerintem menjetek le, és ne sajnáljátok rá a plusz 15-20 percet, nagyobb összegnél tudtok rajta bőven nyerni. Emiatt mi a SIM kártyát a Revulot kártyával vettük meg, ami végig nagyon jó társunk volt az utazás alatt.

Mi taxival mentünk a szállásra, a vonat olcsóbb és gyorsabb, de fáradtak voltunk, 2 nagy bőrönddel. Fontos, hogy a taxis kapcsolja be a taxi meter-t. A repülőtéri díj + 50 baht. Mi több, mint 1 órát utaztunk, 2x autópályán mentünk, így fizettünk 590 bahtot, nagyon megérte.

A szállásunk az Urban Hostel Bangkok volt, őszintén 10/10-es. Kedvesek voltak, figyelmesek, minden nap takarítottak, ingyen vizet kaptunk, amint elfogyott. Segítettek taxit rendelni, ha messzebb mentünk, volt olyan sofőr, aki kicsit sem beszélt angolul, akkor ők beszéltek velük  Külön szobát választottam, saját fürdőszobával, 6 éjszakára 90 €-t vontak le a kártyámról. Reggelit nem tartalmazott, de 2x is kértünk ott, helyben készítik, frissen, amit választottunk az étlapról. 

A Chinatown 15 perces sétára volt a szállástól, kipakolás után neki is indultunk felfedezni. Közel volt hozzá a Wat Traimit, az 5,5 tonnás Arany Buddha temploma. Sajnos már zárva volt, csak kívülről tudtuk megnézni. A kínai negyed nagyon nyüzsgő, sok az utcai árus, olyan ételeket tudtok kóstolni, amit máshol a városban nehezen találtok. Itt ettük az első vacsoránkat, pad thait (természetesen 🙂 ) 50 bahtért fejenként.

Második nap – Grand Palace, Wat Pho, Wat Arun

A szállásunk 10 perc sétára esett a folyótól (Si-Phraya megálló), ahol a narancssárga express hajó is közlekedett. 15 baht / fő áron tudtunk rá jegyet váltani, minden nagyobb nevezetességnél megállt. A Királyi Palotáig (Tha Tien megálló) mentünk vele. Onnantól nagyon egyszerű eljutni a nevezetességig, iszonyat tömeg van. Belépni csak megfelelő öltözetben lehet, ami takarta a vállakat és a térdet. Az udvar még ingyenes, a palotaegyütteshez 500 baht (4500 Ft) belépődíj ellenében lehet bejutni. Európai árakhoz képest még mindig nagyon kedvező, és ez volt egész utazásunk legdrágább belépőjegye 😀

Innen átsétáltunk a Wat Pho-hoz, ami szintén több épületből áll, nem csak egy templom. Leghíresebb látnivalója a 46 méter hosszú Fekvő Buddha. Ide már csak 200 baht a belépő.

Visszasétáltunk a folyóhoz, ahol 4 bahtért – 36 forintért!- komppal átmentünk a Wat Arun templomhoz. A belépő 50 baht volt fejenként.

Ugyanúgy az express boat-tal mentünk haza, megint 15 bahtos áron. A hőérzet 40-42 fok, szóval kicsit hazamentünk lezuhanyozni, elmentünk egy tradicionális thai masszázsra, az 1 óra 300 baht volt fejenként. Innen a Patpong éjszakai piacra mentünk, ajándékokat vásárolni és vacsorázni.

Harmadik nap – Ayutthaya

Közel volt hozzánk a vasútállomás, a helyi harmadosztállyal utaztunk el a középkori romokhoz. A vonatjegy 20 baht volt odaútra, kb másfél órás úttal kell számolni. A vonattól messze van nagyon a park, béreltünk egy tuk-tukot sofőrrel, aki a főbb templomokhoz elvitt minket, kicsit mesélt róluk, 3 óra múlva pedig visszavitt az állomáshoz. Ez 900 bahtba került, de megérte, hiszen nélküle maximum 2 templomot tudtunk volna csak megnézni, így pedig 4 is belefért, közülük 2 nagyon kívül esett a központtól. A nagyobb látványossághoz 50 baht volt a belépő, a Wat Yai Chaya Mongkol-ba pedig csak 20. Terveztük még aznap ellátogatni a Nyári Palotába (Bang Pa-In), de ebben a melegben már nem volt erőnk. Haza is a helyi vonattal mentünk, szintén 20 bahtért.

Negyedik Nap – Vasúti és Úszó piac, Tiger World

Erre a programra Bangkok Charlie segítségével mentünk, ami nagyon jó döntés volt. Hasznos és érdekes információkat tudtunk meg a városról, az országról és thai szokásokról. Ha erre jártok csak ajánlani tudom, belinkelem az oldalát, nélküle nem tudtunk volna eljutni ezekre a különleges piacokra. 1500 baht a program alapára fejenként, plusz a 3000 bahtos magyar idegenvezetői díj, mely a résztvevők közt oszlik el. A tigrisekhez a belépő 1000 baht volt, ha a felnőtt tigrishez szeretnél bemenni, ha a kisebb tigrishez, az 1200 lett volna. Sajnos kis tigris most nem volt, tavaly nem születtek.

http://www.bangkokcharlie.com//

Ötödik nap – Erawan vízesés

A Bangkoktól 100 km-re fekvő nemzeti parkhoz is szervezett egynapos túrával mentünk, egy angol csapattal. 1300 baht / fő volt a díja. Hát annyi volt a pozitív, hogy elvittek oda és az ebéd. A szervezés sajnos elég rossz volt, nem volt igazán idegenvezetés benne. A park gyönyörű, mindenképp érdemes ellátogatni ide, ha elég időtök van Bangkokban. A Kwai folyó is benne lett volna a programban, de igazából 5 perces fotó szünetet kaptunk csak. Hazafelé a Khaosan road-on tettek ki, onnan tuk-tukkal mentünk haza, 250-ért. Reggel 6.30-kor indultunk, este 8 óra után értünk a szállásra, hát elfáradtunk 🙂

Hatodik nap – Kígyófarm, unikornis kávézó és skybar

Az utolsó bangkoki napon csak lazább programot választottunk, ellátogattunk a kígyó farmra, 200 baht volt a belépő, amellyel többször is bemehettünk. Láthattuk, ahogy kivonják a kígyók mérgét gyógyászati célból (ez hétköznaponként 11:00-kor van), a kígyók evolúcióját és szaporodását, 14.30-kor pedig kígyó show volt, ahol bemutattak mérges és nem mérges kígyókat is.

A kígyó show előtt elsétáltunk az Unikornis kávézóba, ami hatalmas élmény volt nekem, mert imádom őket 😀 magasabbak az árak, mint egy sima kávézóban, de a látvány egyedi.

Mivel ez volt az utolsó esténk, nem hagyhattunk ki egy sky bart, a ZOOM Sky Bar & Restaurant-ot választottuk, ami egy szálloda 38. emeletén van, előre nem szükséges asztalt foglalni. Egy koktél átlagosan 350 baht volt, adó és szervízdíj nélkül.

Imádtam Bangkokot, egyetlen negatívumot nem tudnék mondani róla, nagyon örülök, hogy mi ennyi napot tudtunk itt tölteni, és még annyi mindent rejt ez a város…:) Bangkokot elhagyva Phuketre repültünk, amiről majd egy következő posztban írok 🙂

Talán ezt is érdekelhet

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük