Mint a kubai összefoglalónál írtam, amennyire nem volt tervben ez az utazás, mégis hatalmas lelkesedéssel és izgalommal vártam.

Havannából az Interjet közvetlen járatával repültünk át Cancunba. Az út kb 1 órás, de ez alatt is kaptunk egy üveg üdítőt és egy mexikói chipset. A reptéren kötelező kitölteni egy formanyomtatványt az országba való belépéshez. Ezután a lap egyik felét elvették, rányomtak egy pecsétet, megkérdezték hány napot maradunk és mi célból jöttünk. Nagyon hamar átengedik az embereket. A másik felét a lapnak távozáskor kérik, így arra nagyon kell figyelni, hogy meglegyen. Az országból való kilépésnél nincs újabb pecsételés az útlevélbe. A mi szállásunk Playa del Carmen településen volt, a reptéri ADO busszal kb. 1 órás útra a reptérről. A buszra a terminálon lehet jegyet venni, 4 főtől kedvezmény jár. Visszafelé taxival mentünk a reptérre, ez fixen 800 peso. A taxisoknak nem kötelező borravalót adni. Hazafelé a Cancun-Madrid járatunkat az Evelop légitársaság üzemeltette. A gép egy fél éves A350-900as volt, nagyon kényelmes. Viszont, fizetni kellett a fülhallgatóért (7€-t), a kínálatban pedig kb. 10 film, 5 sorozat és 2 játék volt. Az étel elment, a személyzet nem nagyon beszélt angolul, kérdezni nem könnyen lehetett tőlük. Nem igazán ajánlom ezt a légitársaságot (2/5), de Mexikóból csak általuk üzemeltet járatot az Iberia.

A szállásunk a Hacienda Maria Bonita Hotel volt. Árértékben teljesen megérte, 4 főnek 5 napra 6000 peso (akkori árfolyamon kb. 90 ezer Ft) körül volt. Reggelit nem adtak, nincs étterem részük, de nagyon jó helyen van.

Az élet ma Mexikóban

Kuba után hatalmas váltás az Észak-Amerikai ország. Visszatértek újra a nagy étteremláncok, kávézók (csak Playa del Carmen sétálóutcáján legalább 4 Starbucks volt 1 km-en belül), ruhaboltok, bevásárlóközpontok. Mexikóban az éttermekben kötelezőjelleggel elvárják a borravalót, ha nincs a számlán, akkor is illik ott hagyni az asztalon távozáskor. A mexikói emberek nagy része feketén dolgozik, nyugdíjra nem számíthatnak a későbbiekben sem. Állítólag azért is kérik ennyire a borravalót, mert a pincérek egy része nem kap semmilyen fizetést, csak a borravalóból él. Viszont a családi összetartás nagyon erős, ha bármelyik távoli rokon beteg lesz vagy hirtelen kiadása lenne, az egész család elküldi neki a nélkülözhető pénzét. Mondhatni az állam magára hagyja őket. Összességében olcsó ország, pesót kint lehet váltani, az eurót és dollárt is elfogadják, de nem a legjobb árfolyamon. Az árak dollárban és pesóban is kint vannak szinte mindenhol, figyelni kell, hogy melyik pénznemben vásárolsz. Az árusok elég rámenősek, imádják a turistákat.

Érdekességképp Mexikóból származik a kakaóbab, a kukorica, a paradicsom, a tök, a vanília, az avokádó és persze az agáve, amelynek kék fajtájából a tequila is készül. Ellátogattunk egy agáve földre, ahol bemutatták a tequila készítés folyamatát. Főzés-aprítás-szárítás-lepárlás. A növény 7-10 éves korában lesz megfelelő hozzá. Egyébként jelenleg Mexikó a világ legelhízottabb nemzete, talán a sok kukorica..

Két befizetett programunk volt, Chichen Itza és Tulum-Coba. Ezeket mindet itthonról foglaltam, magyar idegenvezetéssel. Norbi iszonyat jófej, hatalmas tudása van. E-mailben mindent egyeztettünk, az első programon fizettem ki a két program árát, tartalmazta a transzfert reggel-délután a szállásra, belépőket, ebédet. Ha szeretnétek ti is minél többet megtudni a majákról, és nem csak nézegetni a romokat, szerintem keressétek fel őket 🙂

http://www.mexikonyaralas.hu/

Maja kultúra, történelem

A maja kultúráról, történelemről nagyon sok hiányos információ áll csak rendelkezésünkre, hisz a spanyolok a krónikáik nagy részét megsemmisítették az 1600-as években. Összesen 3 maja Krónika maradt fent, ezeket európai nagyvárosokban őrzik (Madrid, Drezda). Füge fából készítették a papírt, saját írásuk volt, de használtak képírást is. Nagyjából 700 glifa ismert ma, ennek 80-90%-át elfogadható pontossággal ismerik a kutatók. Az írásrendszer megfejtésében döntő szerepet játszott Jurij Valentyinovics Knorozov szovjet-orosz tudós, egyetlen konferencián beszélt volna erről, de színpadra állása előtt elüldözték. Mivel a Yucatán-félsziget mészköves, a faragványok nagy része nem állta ki az idő próbáját, csak töredékek maradtak meg a feljegyzéseikből. Érdekesség, hogy Mexikóban 1952-ben adták ki az első régész diplomát, egészen addig csak amerikai és európai kutatók dolgoztak a feltárásokon. A maja nyelv beszélt nyelvként ma is él, kb. 5 millió ember beszéli, de helyesen írni szinte senki nem tudja. Rengeteg istent tartanak számon – 16-20 körüli számokról vitatkoznak -, 9 bizonyítottan “létezett”. Főistenük Icamna az Ég ura, mindig egy kehellyel a kezében ábrázolják. Természetközeli nép volt, így az isteneik is a természethez kapcsolódtak.

A maja történelmet preklasszikus, klasszikus és posztklasszikus korokra lehet bontani. A klasszikuskor elejétől (300-as évek) a teljes Yucatan-félszigeten, Közép-Mexikóban, egész Belize és egész Guatemala területén, de még Honduras egy részén is maják éltek, de Maja Birodalom maga nem létezett, nem volt központi irányítás. 100-150 kisebb-nagyobb városállam, akik sokat háborúztak egymással. Egyedül a közös nyelv és közös vallás tartotta őket össze. A különböző városok cserekereskedelmet folytattak egymással. A yucatani maják legfontosabb kereskedelmi cikke a só volt. Tartósításhoz nagy kincs. Nem használtak akkoriban fémeket (nem volt a környéken), helyette szerszám készítéshez (tőr, lándzsahegy) obszidiánt cseréltek a déli majákkal. A Jáde a lélek szimbóluma volt a majáknál, szintén Gutemalából kapták. Tabasco területéről kakaót hoztak, ugyanis a Yucatán túl meleg a termesztéséhez. A cenote-k (barlangok) bejáratainál próbálták meg a termesztését, de kevésnek bizonyult a lakosságnak. Az egész Yucatan-félsziget mészkőből van, ivóvizet a maják csak a barlangokból tudtak nyerni, ezért elterjedt, hogy a cenoték mellé telepítették városaikat. A maja vallás szerint ezek bejáratok az alvilágba, szent helyek. Adott cenote adott istenének szentelték a közelébe épített templomot. A legtöbb cenote barlangrendszereken keresztül kapcsolódik egymáshoz.

A 900-as években hatalmas szárazság köszöntött be, aminek következtében a legtöbb maja város elnéptelenedett, mint Chichen Itza, Coba. De szerepet játszottak az egymással vívott nagy háborúk, kizsigerelt óriás városok (Tical, Calakmul), ahol borzasztó mennyiségű fát vágtak ki, pl. mész hevítéshez, amivel az épületeket vakolták be. A talajerózió miatt nem tudtak élelmet termelni tovább, élhetetlenné váltak a városok, ami a lakosság elvándorlását eredményezte.

Tulum & Coba

Tulum volt az első maja programunk. Szerintem jogosan állíthatom, hogy az egyik legszebb látnivaló a környéken. Sokan azt tartják, hogy ez az egyetlen maja város, ami a tengerpartra épül, de ezt azóta megcáfolták. Anno 3-4 kilométerenként halászfaluk álltak a parton, de ezek azóta mind elpusztultak. Tulum nagyobb, de még így is kicsi városnak szímtott. A legnagyobb maja város a posztklasszikus korban a Karibi parton, az Xcaret park helyén álló, Ole nevű város volt. A parkban található romok tehát eredetiek, Tulummal egy idősek. Tulum kikötőváros, ceremoniális központtal. A városok körül vannak véve kőfallal (nem, nem csak Tulum, mint ezt is sok helyen olvasni), de pl. Cobaból és Chichen Itzaból már eltűnt. A ceremoniális központ a kőfalon belül volt, mint a nemesség, papság és harcosok otthona is, kő épületekkel (templomok, szentélyek, oltárok, nemesemberek házai), ezek a város kb. 15%-át tették ki, az egyszerű lakosság faházakban lakott. A városfalon belül 500-1000 ember lakhatott, kívül további kb. 3000. A város nevének jelentése “kőbánya”, ami arra utal, hogy a későbbi törzsek elhurcolták innen a már megmunkált köveket. Bár ez a név csak a 17. században jelent meg, eredeti neve Zamasz volt, jelentése napfelkelte. Tulum a poszt-klasszikus korban virágzott. Észrevehető itt már egy “lustulás”, már nincsenek annyira szépen kidolgozva a kövek, elmaradtak a faragások (mint pl. Chichen Itza-ban látható). A keleti parton a nemeseket a saját házukban temették el. Egy istent ábrázoló kerámiaszobrot vagy ékszert tettek mellé, ajándék az Isteneknek. A várható élettartam akkoriban 35 év volt.

Coba az egyik maja közigazgatási központ volt, már a Kr.u. 600-as években lakott, majd a 900-as években hanyatlás figyelhető meg, de 1100-1400 között második fénykorát élte. Akkoriban a 3-4. legnagyobb maja város lehetett. (A legnagyobb egyértelműen Tical és Calakmun, itt a klasszikus korban akár 55-65 ezer ember is élhetett egyidőben). 24 kereskedelmi út (sacbé) futott be ide, a legtávolabbi egészen Chichen Itzáig (120 km) elért. Nevét a Coba-tóról kapta, melynek jelentése zavaros víz. Eredeti neve elveszett. A régészek folyamatosan dolgoznak a város feltárásán, hiszen jelenleg csak 5-10%-a feltárt. Az épületek többsége a klasszikus korban épült, jellegzetessége, hogy csak a piramisok egyik oldalán vezet lépcső, a sarkok pedig lekerekítettek. Az egyik érdekessége a maja romvárosnak, hogy a Nagy Piramisra a mai napig fel lehet mászni.

Chichen Itza

Chichen Itza maja-tolték romváros Közép-Amerikában, a Yucatán-félsziget északi részén. Leghíresebb épülete az El Castillo (Kastély), ami a A Világ Hét új Csodájának egyike, erre kíváncsi a legtöbb turista. De a városban található a maják legnagyobb labdajáték pályája is. Igazából ez egy mezoamerikai ladbajáték pálya, hiszen már a maják előtt több népcsoport is épített hasonló pályát, már Kr.e. 1400 környékén. Mezoamerikában kb. 2500 ladbajáték pályát ismernek a kutatók, de nincs két egyforma. Ami biztos, Chichen Itzaban van a legnagyobb, valószínűleg itt sosem játszottak, csak az Isteneknek építették. A majáknál a csípőjükkel passzolták a labdát. Csak Chichen-ben találták egy faragványt, ahol 7-7 játékos volt csapatonként, valószínű ez függött a pálya méretétől is. Egy ott honos fa gyantájából készülő, tömör labda volt. A labda napszimbólum, napkultuszhoz köthető ceremónia a 300-as évektől, előtte tényleg sportesemény volt csak. Az emberáldozat alkalmával valószínű a győztes csapatkapitányt áldozták fel, aki ekkor egyenesen felmehetett az istenek világába, nem kellett kiállnia a 9 próbát a halála utána. A klasszikuskorban ritka az emberáldozat, a posztklasszikuskorban gyakoribbá válik, valószínű tolték befolyásra. Az UNESCO Világörökség része 1988 óta, a teljes romváros. Az ezt körülölelő város Piste.

Chichen Itza után Valladolid városát látogattuk meg. Egy kolonális kisváros, amit kétszer is megalapítottak. Röpke fél órás megálló volt a hazaút előtt, aranyos kis belvárosa van, 16. századi székesegyházzal.

Xcaret park

A park 7 km-re található Playa del Carmentől. ADO busszal is lehet utazni, de a taxi a városból csak 250 peso, a leggyorsabb és legkényelmesebb kijutás. Mindenképp érdemes előre, online jegyet foglalni, ahol adott napra lehet a belépőt megváltani, érdemes minél korábban, ha megvan a fix dátum, mert kedvezmény jár minél korábban veszel jegyet. A park kihagyhatatlan látnivaló, ha valaki a Yucatan-félszigeten jár. Érdemes fürdőruhával, papuccsal, de akár kényelmesebb cipővel is készülni. Madarakat, pillangókat, nagymacskákat lehet élőben látni, de lehet föld alatti folyóban végigúszkálni (a cuccokat le kell adni a kiindulásnál egy zárható táskába, a park dolgozói pedig odaviszik a végállomáshoz), teknős babák szabadon engedését megnézni, jókat enni (de magasabb áron, mint a városokban). Papíron csak 1 üveg víz vihető be személyenként, étel nem, de minket nem ellenőriztek. Bent sűrűn vannak vízautomaták, ahol bármilyen palackot újra lehet tölteni. A nap végén este 19 órától kétórás műsorban mutatják be Mexikó történelmét és kultúráját, mindenképp érdemes megvárni!

Ételek

Mexikó igazi paradicsom, aki szeret jókat enni, szereti a babot, a fűszeres ételeket és az avokádót. Érdemes kisebb éttermekbe beülni, nem közvetlen a sétálóutcán. Az adagok hatalmasak, de mellette mégis pénztárcabarát. Általában minden étteremben hoznak előételt. Kukorica chipset, salsát és limeot. Burritot többfélét is kóstoltunk, a quesadilla csirkésen és csak sajtosan is isteni. Az avokádó mindig friss, a babból pedig egy ilyen püré készül, a tetején sajttal. Kipróbáltunk két tipikus mexikói reggelit is (chilaquiles, mexikói tojásos tortilla). Sok friss gyümölcslevet ittunk és persze Corona sört (nem, nem lettünk tőle betegek :D).

Összegzés

Mexikó teljes szerelem. Bármikor visszajönnék, talán kicsit későbbi időpontban, mert sajnos a tenger (Karib-tenger) még nagyon hűvös volt nekem. Ha valaki nem szeret csak enni és a parton feküdni utazás alatt, tökéletes helyszín a Yucatan-félsziget a történelmi kincseivel. Csodálatos egész napos kirándulásokat lehet tenni a környéken, az emberek kedvesek, a táj gyönyörű. Számomra egy újabb bakancslistás élmény valóra válhatott, mikor ellátogattunk Chichen Itza-ba. A Kínai Nagy Fal, Petra és Machu Picchu “hiányzik”, hogy teljes legyen A világ hét új csodája listám. De a lényeg, Mexikó gyönyörű ország, a Yucatán-félsziget nagyon sok turistát vonz, így itt a közbiztonsággal sem volt gond esténként a városban. Ha tehetitek egyszer mindenképp látogassatok el Mexikóba jókat enni, felfedezni egy ősi kultúrát és csak jól érezni magatokat.

Talán ezt is érdekelhet

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük