2019-es szülinapomra kaptam a repülőjegyet Párizsba, hogy egy újabb álmom teljesülhessen és eltölthessünk egy napot a párizsi Disneylandben, meg azért persze a várost is nézzük meg 🙂

Air France légitársasággal repültünk, aminek rögtön két előnye is volt. Napi többször repülnek a két főváros között, így az első napunk is teljes nap volt, 8:25-kor már landoltunk a Charles De Gaulle (CDG) reptéren. Ez a város fő reptere, évente több, mint 80 millió utas fordul meg itt. Tömegközlekedés szempontjából kiváló, könnyen bejuthatunk a belvárosba az úgynevezett RER-el , amire ráadásul érvényes a Paris Visite kártya is (erről kicsit később részletesebben is írok). A francia nemzeti légitársaságon kívül az Easyjet is iderepül, de ebben az időszakban (október 4-8.) olcsóbb volt nem fapadossal repülnünk. A visszaút szintén egy teljes napként jött ki, hiszen este 21:25-kor indult vissza az esti járat Budapestre. A másik nagy előnyük, hogy az AF engedélyez két-két kézipoggyászt minden utasnak, összesen 12 kg súlyhatárig díjmentesen. Ami már csak hab a tortán még mindig tartalmazza a jegyár az étkezést a fedélzeten. Péksüti és egy pohár innivaló. Reggel 7-kor és este 10-kor igazán életmentő.

Párizsban rengeteg féle tömegközlekedési jegy vásárolható, őszintén én órákat töltöttem azzal, hogy kitaláljam kettőnknek melyik lenne a legjobb. Párizs belvárosa az 1-es zóna, így ha valaki végig a városban maradna, nem szeretne kimenni Disneylandbe, Versaillesbe vagy a CDG / Orly reptérre, akkor neki könnyebb dolga van. Elég gyűjtőjegyet vásárolni, amiben 10 db jegy van, így kedvezőbb az ára. A jegyet 90 percig lehet használni, átszállásokkal is. Ha valaki 26 év alatti, hétvégente nagyon kedvezményes áron kínálnak Hétvégi Ifjúsági jegyet, ezzel ki lehet utazni Versaillesba és Disneylandbe is. Mi 5 napot voltunk, ebben volt 2 reptéri út, egy oda-vissza Disneyland és egy oda-vissza Versailles is. Utóbbi ugyan hétvégén volt, de a szállásunk a Bastille tér környékén volt, ami ugyan az 1-es zóna, de nem gyalogtáv a látnivalókhoz, így mindenképp metróznunk kellett, napi több alkalommal is. Így sok matekozás után a Paris Visite kártyára esett a választásunk. 1-5 zóna közötti, 5 napos kártya 65,80 € volt fejenként. Ez naptári napra értendő, az 5. nap éjfélig használható. Rá kell írni tollal a nevünket, valamint a kezdő és az végdátumot.

A CDG reptéren könnyen megtalálható a RER állomás, innen 2 vonat is indul, mindegyik Párizsba. Az egyik egy minden megállóhelyen megálló helyi elővárosi vonat, a másik közvetlen a centrumba visz, Gare du Nord állomás. Persze mi a másikra szálltunk, és szó szerint heringpartiba kerültünk, borzasztó kezdete volt az útnak. Erről az állomásról a 2-es, 4-es, 5-ös metróra lehet átszállni. Mi az Au Royal Mad szálláson laktunk, közlekedés szempontjából szuper volt, közvetlen 3 megálló is közel volt (legközelebb a Voltaire). A Bastille 10 perc séta, ami még több vonalhoz csatlakozik. 245 eurót fizettünk a 4 éjszakáért, saját szobánk volt, közös fürdőhasználattal. Többet nem jönnék ide lakni, de sokat spóroltunk vele és összességében tiszta volt. A szobát jóval a bejelentkezés előtt elfoglalhattuk, így indulhatott is 11:30 körül a városnézés.

Ebédelni szégyenszemre a mekibe mentünk, közel volt és nagyon éhesek voltunk. A néhány alap szendvicsen kívül teljesen más a kínálatuk, így ez félig meddig belefért 😀 Viszont egy sajtburger közel 700 Ft-ba kerül.
A Bastille tér volt az első nevezetesség, amit szerettünk volna látni. Hát igazából itt nem sok mindent lehet csinálni, sok jó kis étterem van az odavezető úton, így ezek közül tudtunk szemezgetni a következő alkalmakra. A téren több metró vonal is áthalad, az 1-es elvitt minket a Louvre múzeumhoz, így ez lett a következő programunk.

Két megálló is van, ha van jegyetek érdemes a Palais Royal Musée de Louvre állomáson leszállni, követni a táblákat és az áruházon keresztül a fordított piramishoz juttok, ahol be tudtok surranni a nagy sor nélkül. DE csak ha van jegyetek! Nekünk nem volt, mert Párizsban 26 év alatti EU-s állampolgároknak a legtöbb nevezetesség díjmentes! (Louvre, Diadalív, Invalidusok, Versailles, Sainte-Chapelle, Opera, Pompidou központ…). Így ki kellett várni a fenti nagy piramis mellett a sort a biztonsági ellenőrzéshez, majd onnan le a bejárathoz. Lent már nem kell bemenni a jegypénztárhoz, mert csak a személyi igazolványra volt szükség, semmi másra.

Két bejárata van, a Sully ez maga a múzeum és a Richelieu, ahol a Mona Lisa-t lehet megnézni. Mindkettőnél külön jegyellenőrzés és sorban állás van, érdemes szerintem a Sully résszel kezdeni, végigmenni a saját tempódban a kiállításon, valamivel kevesebb tömegen. Az egyiptomi részleg sajnos péntektől vasárnapig zárva, illetve kedden is, amikor maga az egész Louvre sem nyit ki. Nem véletlenül ez a világ leglátogatottabb múzeuma, hatalmas mennyiségű műtárgynak ad otthont. A Mona Lisa “részleg” viszont – legalábbis nekünk – abszolút elveszi az ember kedvét a múzeumtól. Közel 1 órás sorban állás után 2-3 fotót engedélyeznek az őrök a kép előtt, és már menned is kell, hogy a következő csoport állhasson a helyedre.

A Louvre közelében található az Opera impozáns épülete, mi ezt csak kívülről néztük meg, hiába lett volna ingyen. Kellett egy kis szünet a tömegtől, ami sajnos az egész várost nagyon jellemzi. Tettünk egy sétát a környéken, egészen a Concorde térig, ahol metróra szálltunk, vissza Bastille tér és egy bolt, ahol reggelire vettünk helyi termékeket. A boltok árai nem sokkal drágábbak, mint itthon. Este 6 körül már nagyon éreztük a hajnali 3-as kelést, így az első napunk véget is ért.

Szombaton reggeli után, Versailles felé vettük az irányt. A RER C vonal egyik végállomása a kastély, erre a Ponte de Alma megállón tudtunk felszállni, amit éppen átépítenek, jóval bonyolultabb megtalálni.

Az állomástól a kastély kb 5-6 perc sétára van, lehetetlen eltéveszteni. Mivel 26 év alatt díjmentes a belépés, ki kell állni a sort, ami kb 1,5-2 óra volt, mikor mi 11 körül megérkeztünk. Ha valakinek van előre foglalt jegye, de nincs hozzá konkrét időpont, sajnos akkor is ki kell várnia ezt a nagy sort. 26 év alatt ez is ingyenes, jegy nincsen, csak személyit kell mutatni.
A kastélyban egész jól eloszlik a tömeg, de mivel kötelező haladási irány van, a Tükörteremben mindenképpen összetorlódtunk. A belső részt 45 perc alatt sétáltuk végig, több helyen vetítenek rövid animációkat a kastély épüléséről, ezeket érdemes végignézni. A kert külön belépőjegyes, 10 € felnőtteknek. Mi ide nem mentünk be, eléggé esőre állt az idő.

A kultúr program után leültünk egy kicsi francia helyre enni, a híres francia palacsintákat kóstoltuk meg, sós változatban. Ezek ára 5-7 euró körül mozog, tölteléktől függően.

A RER-nek van egy Eiffel torony megállója, így visszafelé adta magát, hogy ez legyen a következő programunk. Itt is van egy 80-90 perces sor azoknak, akiknek nincs előre foglalt jegyük. Ez a sor csak a biztonsági ellenőrzéshez juttat, utána jegytípustól függően be kell állni egy másik sorba. Mi egy kombinált jegyet választottunk, amit kizárólag csak a helyszínen lehet megvásárolni. A 2. emeletig (700 lépcsőfok) gyalog lehet menni, a 3. – legfelső – szintig pedig lift visz. Ide egyébként csak így lehet felmenni, gyalog nem. 24 éves korig ifjúsági jegy kapható, így 9,70 euróért megvehető a legfelső szintig. Mire 7-re leértünk, pont kivilágították és megcsodálhattuk a fényjátékot is, ami minden egész órakor pár percig tart.

Hazafelé ismét Bastille tér, közelében egy szuper palacsintázó, ahol legalább 20 fél édes és 10 féle sós verzió szerepel. Ide beülni sajnos nem lehet, elvitelre adják, a két édes bomba 11.5 € volt.

Vasárnap igazi francia kis pékségbe ültünk be reggelizni, bár igazából egy másik helyre indultunk (Café Méricourt), de ott telt ház volt, így a legközelebbi hangulatos helyre esett a választásunk. 2 oldalas francia kínálat, helyben választható friss sütemények. Isteni volt.

A Diadalív (Arc de Triomphe) volt az első programunk, a CDG megállónál szálltunk le, ami szinte a lábánál hozott minket felszínre. Itt egy jóval rövidebb sort kellett csak kivárni, személyi mutat és kaptunk egy nullás jegyet, amit egyszer lecsippantanak a lépcső aljánál. Ide mindenképp jó időben érdemes jönni, mind a kilátás, mind a tető miatt, ami nem fedett. A pihenőszinten egy két érdekesség van az épületről és egy ajándékshop. Az építményen megtalálható Győr is, Raab felirattal. Innen egy kis sétát tettünk a gyönyörű Champs-Élysées sugárúton.

A Champs-Élysées Párizs legismertebb és legelőkelőbb sugárútja, a Concorde tértől a Diadalívig 1910 m hosszú. Szép időnk volt, így jól esett egy kis séta a platán fák alatt.

Amit én aznap a legjobban vártam, az a Montmarte negyed volt. Mielőtt nekivágtunk a dombnak, tettünk egy kitérőt a Moulin Rouge felé, kívülről megnéztük. A 130 m magas domb Párizs legmagasabb része, kicsit megdolgoztatja az embert a séta felfelé. Ahogy távolodunk a főúttól, úgy lesznek egyre hangulatosabbak a kávézók, a szűk kis utcák. A Festők tere a domb legnyüzsgőbb pontja, itt több étterem, kávézó is helyet kapott a művészek közt, akik portrékat készítenek a turistákról, vagy Párizsról kínálnak festményeket.

Mi itt ültünk be ebédelni, két féle menüt ettünk, amelyek francia ételeket foglaltak magukba. Ezek ára 28.5 és 17,5 euró volt.
A drágább menü előételének Francia hagymalevest ( Soupe Gratinée á L’oignon) választottunk, főételként Normandi-stílusú csigás pennét (Escalope de Veau Á la Normende) kértem, a desszert pedig Créme brulée volt. A másik menü előétele rokfort sajttal töltött kis tésztakosárka (Croustade au Roquefort) volt, főételnek Burgundi marharagut (Bceuf Bourguignon) kért Dani, csoki mousse-al pedig zárta az ebédet. A párizsi éttermekben a csapvíz és kenyér ingyenesen jár az ebédhez, de csak simán csapvizet kérni egy étteremben is teljesen elfogadott. Így összesen 46 eurót fizettünk, 6 féle francia étel kóstolásáért.

Ebéd után barangoltunk tovább a negyedben, szerettük volna megnézni a Sacré Cœur-bazilikát, de sajnos akkora sor volt, hogy azt már nem vártuk ki. Egyébként 26 év alatt ez is díjmentes lett volna. Érdemes itt hosszabban elidőzni, élőzene szólt és labda zsonglőr bemutatót is láthattunk, ameddig a kilátást csodáltuk a bazilika elől.

Ha valaki szeretne szuveníreket hazavinni, érdemes itt vásárolni, olcsóbb mint a belvárosban, pedig ugyanazokat lehet megvásárolni itt is 🙂
Szerettük volna ezután meglátogatni az Invalidusokat, de sajnos mindennap 18:00-kor zár.

A Pont Alexandre-III – szerintem Párizs legszebb hídja – előtte található, így azt érdemes megnézni, majd átsétálni rajta. Ha itt lemegyünk a rakpartra, könnyen elsétálhatunk a Pont de l‘Alma mellett található a Bateux Mouches központhoz, ahonnan fél óránként indulnak sétahajók, hétköznaponként egészen 23 óráig. A hajókázás 14 euróba került fejenként és kb. 70 percig tartott. Mi már sötétben fejeztük be az utat, ha lehetne most korábban mennénk, hogy naplementére végezzünk.

Őszintén a hétfőt vártam a legjobban, hiszen aznap mentünk a Disneylandbe. A Nation állomáson tudtunk felszállni a RER-A vonalra, ami szintén emeletes vonat volt. A parkok 10 órakor nyitnak, a RER állomás a bejáratnál fekszik. Mi a Disney Village-ben kezdtük a napot, egy kiadós reggelivel a Starbucksban. 10 €-ért kapható egy kis méretű választható kávé, frissen facsart narancslé, baconos / vega péksüti és palacsinta / croissant is. Emellé a legfontosabb ajándékomat is beszereztem, a Disneyland bögrét a gyűjteményembe. Itt kint találhatóak különböző shopok is, de bent is minden megvehető. Érdemes azért is itt kezdeni, mert jóval kisebb a sor a biztonsági ellenőrzéshez, mint bármelyik park bejárata előtt.

11 körül mentünk be a parkba, a jegyeket előre vásároltam online, így 56 € volt fejenként, ez a típusú jegy nem is kapható ott helyben. Naponként változik a belépőjegy, szezontól függően, így érdemes előre napot választani, amikor mennénk. Mi Fastpass-t nem vettünk, ez három játéknál hiányzott igazán, a Pán Péter repülésnél, a ToyStory lézerharcnál és a Big Thounder Mountain hullámvasútnál. Utóbbira 75 percet kellett sorban állni, én rettegtem, szóval biztos menő játék és megéri. A Pán Péteres játékra 60 percet kellett várnunk és maga a kör 3 perc volt, így ez kevésbe érte meg, de az alkalmazás és a guide szerint ez egy “Not to be missed” játék, szóval kötelezően mentünk. Amúgy az a 3 perc nagyon klassz tényleg. Innen a Karib-tenger kalózai játékhoz mentünk, ez az útmutató szerint szintén kihagyhatatlan, szerintem nagyon jól meg van csinálva, tetszett. Amit még meglátogattunk a Phantom Manor kísértetház volt, szintén “Not to be missed”. Dél körül egy halloweeni parádé volt. A Star Wars Hyperspace-re sajnos egész nap akkora sor állt, hogy nem volt már rá időnk, amit én titokban annyira nem bánok, mert iszonyatosan félek a hullámvasutakon, és ez már nem volt gyerekeknek ajánlott. Amúgy természetesen Kihagyhatatlan kategóriában van. A másik nagy kedvencem a Lézerharc volt, az utolsó játék, mielőtt elkezdődött az esti show. Szintén kötelező darab. 17:30-kor kezdődik mindennap a nagy Felvonulás, ez hatalmas élmény volt. A parkban több tematikus étterem is található, bár a legtöbbnél hatalmas sor állt. Az esti show és tűzijáték 20 óra után kezdődik mindennap, ezt mindenképp érdemes megvárni, mesés. A parkokban minden megtalálható, ami Disney figurás, de nagyon drágák.
A másik park a Walt Disney Studios park, ahol a Lecsó, a Verdák vagy éppen a Bosszúállók játékai találhatóak. Legközelebb biztosan oda is megyünk! 😀

Hétfőre egy reggelit tartogattunk a Paulban. Ekler fánkot és croissant ettünk. Közel volt a Sainte-Chapelle és a Notre Dame, ide szerettünk volna ellátogatni, de tüntetés miatt sajnos a sziget zárva volt. Hatalmas eső lett, így tudtuk meg hogy keddenként a Pompidou-palota és a Louvre is zárva van. De legalább a Carrousel du Louvre bevásárlóközpontban volt egy Ladurée macaron bolt, így megkóstolhattuk a világhírű, 1862-ben alapított cukrászda eredeti kis desszertjeit. Darabja 2,10 € volt. Tervben volt még a L’Eclair de Genie cukrászda, ami kifejezetten ekler fánkokat kínál, de az értékelések alapján eléggé túlértékelt és inkább csak a neve miatt éri meg felkeresni. Végül a Bastille tér környékén beültünk egy kis vendéglőbe és vagy 2 órán ettünk, csak hogy álljon el az eső. Sajnos az idő nem lett jobb, ezért egész korán kimentünk a reptérre, most már a közvetlen vonattal 🙂

Párizs valóban gyönyörű borús időben is. A franciák, akikkel beszéltünk kedvesek voltak és segítőkészek. A hatalmas tömeg viszont sokszor vette kedvünk, de persze van amiért megérte.

Talán ezt is érdekelhet

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük